Két nemzet együttműködését sosem a kormányok fogják elrendezni, hanem maguk az emberek, a szomszédos városok, akik közös opciókat szerveznek. Ha Debrecen és Nagyvárad vasárnap elnyeri a 2010-es Vízilabda Európa-bajnokság rendezési jogát, annak önmagán túlmutató, nemzetpolitikai jelentősége is lesz - jelentette ki Kósa Lajos a pénteken tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.
Történelmi rendezvényre készül Nagyvárad és Debrecen. A román-magyar határt két oldalán fekvő nagyvárosok elöljárói, Románia és Magyarország vízlabda-szövetsége a két ország kormányzati szerveinek támogatásával megpályázta a 2010-es vízilabda Európa-bajnokság rendezési jogát. A március 23-án, vasárnap, Eindhovenben eldöntendő versenyfutásban a magyar-román pályázóknak a horvát főváros, Zágráb az igen erős ellenfele, ám a magyar-román szervezők abban bíznak, hogy a terv egyedisége (nemzetközi vízilabda eseményt még soha nem rendezett egyszerre két város), európai üzenete, valamint a magyar és román póló presztízse döntően nyom majd a latba.
A pénteki, nemzetközi sajtótájékoztatón jelenlévő román és magyar vezetők azt is hangsúlyozták, hogy az esemény - megkérdőjelezhetetlen sportszakmai vonzatán túl - tökéletesen idomulna a régiók Európájának megteremtését célzó programokhoz, a történelmi-gazdasági szempontok alapján összetartozó Bihar-Bihor eurorégió megteremtéséhez is.
Mint azt Nagyvárad polgármestere, Mihai Groza elmondta, Nagyvárad ugyanúgy állami támogatás nélkül építette meg 2006-ra Románia legkorszerűbb vízi létesítményét, mint Debrecen az övét, s kizárólag helyi erőknek köszönhető ez az eredmény. Ahogy Magyarország, ugyanúgy Nagyvárad is nagy hagyományokkal rendelkezik a vízipóló tekintetében, pár hete pedig olimpiai selejtezőnek adott otthont. Két szomszédos ország, egymástól 69 kilométerre, autóval háromnegyed órás távolságra lévő városa kívánja a közös rendezést. A polgármester bejelentette, hogy bár egyébként is szerepel a román tervek között, de ha a két város elnyeri az Eb rendezésének jogát, akkor még hamarabb be tudják indítani az Ezüst Nyíl névre hallgató, Debrecen és Nagyvárad között közlekedő vonatjáratot.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere úgy fogalmazott: Debrecen valóban sok világversenyt rendezett már, de ennek az Európa-bajnokságnak mind közül a legnagyobb, önmagán túlmutató jelentősége van, mert ilyen, a két nemzet közötti akcióra még nem került sor, és büszke arra, hogy Nagyvárad és Debrecen jár elől jó példával. Két olyan városról van szó, akik önerejükből fejlesztették a vizes létesítményeket.
"Ahogy a váradi önkormányzat sem kapott állami támogatást, ugyanannyi, azaz nulla forintot kaptunk mi is a magyar államtól. Arról nem beszélve, hogy a magyar kormány hozzáállása az volt, hogy 20 millió forintra meg is büntetett minket egy vélelmezett pályáztatási szabálytalanság miatt, aminek még peres ügye van, tehát még nincs lezárva" - jelentette ki Kósa Lajos.
(2006-ban a debreceni, kilenc hónap alatt felépített, utóbb Magyarország legkorszerűbb uszodájává nyilvánított létesítményt többször felhozták ellenpéldaként arra, hogy a kormány és Budapest vezetése több év alatt sem volt képes teljesíteni az úszó Európa-bajnokságra tett, új fedett uszoda megépítéséről szóló ígéretét - A szerk.)
Debrecen polgármestere úgy fogalmazott: két nemzet együttműködését sosem a kormányok fogják elrendezni, hanem maguk az emberek, a városok, akik szomszédai egymásnak, akik közös opciókat szerveznek. "Ezért úgy érzem, hogy ennek az Európa-bajnokságnak nemzetpolitikai jelentősége is van, s amennyiben a Nemzetközi Úszószövetség támogatja a mi pályázatunkat, akkor azt fogja bizonyítani, hogy érti azt, hogy az európai úszósportban az Európai Unió létezése milyen új távlatokat nyit meg" - mutatott rá Kósa Lajos.
Mint mondta, a létesítményfejlesztési elképzeléseik teljesen egybeesnek a városfejlesztési elképzelésekkel. Ha nem kapnák meg az Eb rendezés jogát, akkor is bővítenék a már meglévő fedett uszodát egy nyitott medencével. A rövid pályás úszó Európa-bajnokságot is azért tudták megrendezni, mert már volt nemzetközi igényeket kielégítő uszodája a városnak.
Debrecenben a két éve átadott uszodának óriási a népszerűsége, az egyesületek versengenek azért, hogy mikor tarthatják ott az edzéseiket, a lakosság körében is nagyon kedveltté vált a létesítmény, a szomszédos iskolában pedig háromszoros a túljelentkezés a nemrégiben beindított úszóosztályokba. Kósa Lajos arra mutatott rá, hogy az uszoda léte a vizes sportok debreceni fejlődését is magával fogja vonni.
Ezt támasztotta alá Köpf Károly, a Magyar Vízilabdaszövetség főtitkára is akkor, amikor rámutatott: az uszoda felépülése óta már a Magyar Kupa döntőnek, és a tavalyi Volvo Kupának is Debrecen lehetett a házigazdája, és a város már potenciális vízilabdabázisnak tekinthető.
Újságírói kérdésre válaszolva Kósa Lajos elmondta: Debrecen 200-250 millió forintból akkor is bővíteni fogja az uszodát a szabadtéri medencével, ha nem nyeri el az Eb-rendezés jogát. Számításaik szerint az Európa-bajnokság megrendezése nem fogja elérni a 300 millió forintot. A két ország kormányzati szervei, a két város önkormányzata, illetve a szervezési bizottság teljes anyagi és erkölcsi támogatásukról biztosították a tervet, amely remélhetőleg az Európai Úszószövetség döntéshozóinak tetszését is elnyeri.
Forrás: fidesz.hu
