Fidesz

A politikus beszámolt arról, hogy találkozott Sorin Frunzaverdével, a PD főtitkárával. Megbeszélésüknek két célja volt: egyrészt egymás kölcsönös tájékoztatása a magyarországi, illetve a romániai belpolitikai és pártpolitikai eseményekről, másrészt a két párt közötti kapcsolat elmélyítése.

Németh Zsolt kifejtette: tekintettel arra, hogy a PD már az Európai Néppárt tagja, a Fidesz számára kézenfekvő feladat, hogy "legjelentősebb európai néppárti román testvérpártjával" szorosabbra fűzze a viszonyt. Megjegyezte: saját hazájában mindkét politikai erő toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatások népszerűségi listáját.

A felek abban állapodtak meg, hogy folyamatossá teszik a párbeszédet, és kölcsönösen meghívták egymást budapesti, illetve bukaresti látogatásra.

Forrás: fidesz.hu

- Mit szól ahhoz, hogy Áder János Brüsszelbe tart?

- Az ő döntése. Nem hiszem, hogy kommentálnom kellene.

- Törvényszerű-e, hogy a ‘88-as kezdőkből szinte csak az Orbán-Kövér-páros és Kósa Lajos maradt a Fidesz csúcsán?

- Egy éve még mindenki azt kérdezte tőlünk: mikor újul meg végre a párt? Miért mindig ugyanazokat az arcokat látni? Egyébként ‚réginek" ott van még kapásból Varga Misi és a '93-ban érkezett Pokorni Zoli.

- Pokorni a XII. kerületben parkol.

- Az országos politikában is exponálja magát, most éppen népszavazásügyben.

- Önnek még hányszor kell csinnbe mennie, lebénázni, lebűnözőzni, ne adj' isten, leideggyengézni kormánypolitikusokat ahhoz, hogy brüsszeli lehetőséget kapjon?

- Azért bénázom le őket, mert bénák. És csak akkor bénázom le őket, amikor bénák. Ami feladata egy ellenzékinek.

- Feladat bénázni, ideggyengézni?

- Feladat. Azt, hogy ideggyenge, Gyurcsány Ferenc tulajdonképpen saját magáról állította.

- Mikor?

- Elmondta, hogy túlmozgásos, hogy lotyaszájú. Amikor Deutsch Tamás ideggyengének nevezte őt, ugyanarról a jelenségről beszélt, csak más szavakkal.

- Helyénvalónak tartja ezt a stílust?

- Politikai vitában mindenféle stílus előfordul. Egyébként a baloldal kezdte: Veér András távdiagnózist adott Kövér Lászlóról, utóbb Popper Péter nevezte esszéiben Duce-mosolyúnak Orbán Viktort. Mindkét oldal találhat magának csemegét.

- Lehülyézni talán nem ugyanaz, mint lediktátorozni... Bő egy éve írtuk önről: "Alighanem feledhetjük a csöndes, érvelő Navracsicsot. Aki a négy évet végiggázárazó Ádertől veszi át a frakcióvezetést, nem lehet nagyon más, mint a bajszos ember. Még akkor sem, ha átlátja az áderi stíl következményeit: a népszerűtlenséget, a csömört, a konfliktust a vezérrel, az átmeneti nyugállományba vonulást." Jó része már most bejött a jellemzésnek.

- Nem én állítom, hanem mások: Áderétől teljesen eltérő frakcióvezetői stílust hoztam. Van, aki azt is megkockáztatja, hogy a magyar politikába is új stílust hoztam. Igyekszem távol tartani magam a személyeskedéstől, a sértegetéstől, de időnként elképzelhető, hogy a vita hevében mégis belecsúszok ilyesmibe. De igyekszem mindig a tárgyra koncentrálni. Ami nem mondható el a másik oldalról.

- Meg az ön oldaláról sem.

- Hogy mást ne mondjak, Gyurcsány Ferenc gyakran személyemben támad, javaslataimat útszéli hangnemben minősíti.

- Mi vezethet az önök által remélt 2010-es Fidesz-sikerhez? Támadni, amortizálni a kormányt, vagy inkább bölcs alternatívát mutatni?

- Választásról választásra módosul, melyik a hatékonyabb módszer. Mi most elsődlegesen nem azért támadjuk a kormányt, hogy 2010-ben győzzünk, hanem mert a kormánypártok 2006-ban nem számoltak el az azt megelőző négy évvel. Nem számoltak el azzal, miért nőtt az államadósság, miért romlott a gazdaság szinte összes mutatója, miként fajulhatott odáig a helyzet, hogy 2006 nyarán sokkterápiát kellett bevezetni, hová tűntek a hitelekből befolyt milliárdok.

- A költségvetés adatai hozzáférhetőek, az Állami Számvevőszék vizsgálja is ezeket folyamatosan. A pénz ott van a sztrádákban, a nyugdíjakban, a közalkalmazotti bérekben, az ilyen-olyan egészségügyben, rendőrségben, hadseregben, hadd ne soroljam. Ettől persze még van korrupció, de azt sugallni, hogy "a komcsik éjszakánként zsákban hordták ki a milliárdokat", nincs rendben.

- Nem is azt állítottam, hogy ellopták a pénzt. De annyit rögzíthetünk: 2002-ben olyan jó állapotban volt az ország, hogy az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelés bár merész, de nem abszurd választási ígéretnek minősült.

- Nem sok közgazdászt találna még a ballib oldalon sem, aki ebben egyetértene önnel.

- A "kamrában" volt a pénz, Medgyessy abból valósíthatta meg az emelést.

- Az első évben. Aztán kiürült a kamra, fizetni viszont továbbra is kellett.

- Ha fönntartják a gazdasági növekedést, az előteremti a fedezetet. De nem történt semmi a foglalkoztatottság növeléséért, és annak érdekében sem, hogy tartani tudjuk az euróbevezetés céldátumát. A régió éllovasából sereghajtók lettünk. Hibás döntések születtek, ha születtek egyáltalán döntések, 2006 nyarán ezért kellett sokkterápiába fognia a régi új kormánynak. Mégsem történt elszámolás, mégsem nevezték meg a felelősöket.

- Maga az országgyűlési választás az elszámolás.

- Ez a másik probléma. A kampányban Gyurcsányék mindvégig hazudtak az ország állapotáról. Mi viszont az információink szerinti legpontosabb képet rajzoltuk, s hangoztattuk: egyetlen lépésre vagyunk a válságtól, radikális gazdaságpolitikai váltásra van szükség. Erre a kormánypártok azzal vádoltak meg bennünket; hazugság a mi "depressziókampányunk", "a költségvetés, köszöni szépen, jól van".

- Hazugság is volt a depressziókampány.

- Miért lett volna az?

- A Fidesz azt állította: "Rosszabbul élünk, mint négy éve." Aminek az ellenkezője volt igaz.

- Téved. Nézze meg a lakossági hitelállomány növekedését 2002 és 2006 között.

- A "rosszabbul élünk" a reálbérre vonatkozik, ami négy év alatt 30 százalékkal nőtt. Persze mögötte rothadt a kulissza, nőtt a hitelállomány, esett szét a költségvetés, megugrott az ország eladósodottsága - de lényegesen többet fogyasztottunk, egyre jobban éltünk.

- Miért volt szükség akkor két hónappal később sokkterápiára?

- A fedezet nélküli túlköltekezés miatt.

- Jó, akkor maradjunk annál a megfogalmazásnál, hogy mi a legjobb tudásunk szerinti képet adtuk az ország állapotáról, a kormány viszont nem.

- Kétségtelen, hogy a, kormányé a lényegesen nagyobb felelősség - legyen, mondjuk 70-30-, de azt nem tagadhatja, hogy az úgymond precíz ellenzéki diagnózis ellenére önök is nyakló nélkül ígértek. Többet, mint a kormányzat.

- Azonnali tízszázalékos járulékcsökkentést és Új Széchenyi tervet akartunk, mert az fölpörgeti a gazdaságot. Amiből a ciklus végére a 14. havi nyugdíjat is ki tudtuk volna termelni.

- A kormány szakemberei pedig azt állították: a tíz százalékpontos járulékcsökkentés alig hatna a gazdasági növekedésre, viszont bedöntené a tb-kasszát.

- Ez vitatott. Az viszont nem, hogy az államháztartás az összeomlás küszöbén állt. Komoly baj az is, hogy a reformok célkitűzéseit, lépéseit az égvilágon senkivel nem egyeztették. Senkit nem kérdeztek, akar-e vizitdíjat, biztosítási alapú egészségügyet, átszabatná-e a központi közigazgatást. Még a szakmai közvéleménnyel sem konzultáltak.

- Mit tennének önök? Van programjuk? Vannak szakembereik, szakpolitikusaik? Az egészségpolitikus Mikolán kívül nem sok.

- És a szocialistáknál? Onnan vajon hány szakpolitikust tudnánk felsorolni?

- Majd megkérdezem őket.

- Egészségpolitikust kapásból még négyet említhetek: Spíák Ibolya, Horváth Zsolt, Molnár Ágnes és Pesti Imre.

- Közülük három teljesen ismeretlen, egy félig.

- Mindannyian gyakorló orvosok, értenek a szakmához. Ne keverjük össze a kommunikációt a kormányzati munkára való felkészüléssel. Vannak jó szakpolitikusaink. Egyébként nem biztos, hogy a programot politikusnak kell írnia. A politikus dolga politikai célokat meghatározni, és összefogni a szakértői munkát.

- Az Ön irányítása alatt formálódik a Fidesz Jövőnk című Választási programja. Látja-e értelmét a programírásnak?

- Igen. A tavalyi választási programunkhoz képest sok tekintetben alapvetően változott a helyzet, szükség van új programra.

- 2005 őszén a Fidesz Polgári kormányzás 2006 munkacsoportjának vezetőjeként is Ön volt a programfelelős. Több ezer oldalas tanulmányt készítettek, amelyről Stumpf István, a Polgári kormányzás 2006 védnöki testületének tagja állította: ‚Azt Orbán gyakorlatilag titkosította." Értsd: a kutyát nem érdekelte a sokkilónyi okosság. A minap pedig azt nyilatkozza Orbán a heti Válaszban, hogy "programokkal tele a padlás, az Új többségnek eszmére van szüksége". Ön meg körmölget itt. Minek?

- A program kötelező gyakorlat.

- Amivel tele a padlás - szólt Orbán.

- Ettől függetlenül kötelező gyakorlat. Szerintem. Ha Úgy tetszik, a Fideszben most éppen teli a padlás programokkal, hiszen a Jövőnk vitairat mellett ott az Egy az ország könyv, és szakpolitikai programok is készülnek. De nem akarok a szövegértelmező szerepébe kerülni.

- Rosszul jönne ki belőle.

- Nem biztos. Ha nincs program, az baj. De ha van program, az még nem jelenti, hogy elvégeztük a munkát.

- "Eszmék kellenek az embereknek."

- Eszmék is kellenek, jövőkép, így van. 1998-ban nem a program eredményezte a győztes választást a Fidesznek, hanem a polgári Magyarország eszméje és jövőképe.

- A jobbos jövőkép aztán némiképp módosult a 2002-es vereséggel. Akkor nyáron létrejöttek a polgári körök, azóta akcióról akcióra él a Fidesz. Köröket szervez, aláírásokat gyűjt. Most ismét népszavaztat. És minden egyes akciót, voksolást úgy ad el, hogy ezen múlik az ország, a nemzet, a haza, de minimum a kormány sorsa. Ön szerint mi a népszavazás tétje?

- Hogy a választópolgárok véleményt mondhatnak azokról az intézkedésekről, amelyekkel kapcsolatban 2006 tavaszán nem mondhatták el véleményüket.

- És a hatalom szempontjából mi a tét?

- Gyurcsány Ferenc azt mondja, a tét: megy vagy marad a kormány.

- Ezt mondta volna?

- Igen. Azt, hogy valójában nem a vizitdíjról és a tandíjról szól a népszavazás, ha nem arról, hogy az ellenzék elküldje a kormányt. Vagyis szerinte ez a tét.

- Kövér László nyilatkozta a Magyar Hírlapban, hogy a népszavazás pusztán ellenzéki erődemonstráció, s ő személy szerint nem hisz a kormányváltásban.

- Végigelemezteti velem a Fidesz összes politikusának mondatait?

- Csak kíváncsi vagyok, mit gondol.

- A népszavazás önmagában természetesen nem vezet kormányváltáshoz. Választások között a kormányzati felállás megváltoztatása a kormányzati többségen múlik.

- Miből fognak kampányolni? Egyes források szerint másfél, mások szerint hárommilliárd forint a Fidesz adóssága.

- Frakcióvezető vagyok, nem pártigazgató.

- Amit, gondolom, nem bán.

- Voltam pártigazgató, tudom, hogy sok mindentől függ a kampány ára. Mi kezdeményeztük, hogy főleg a televíziós reklámokban legyenek visszafogottak a pártok.

- Orbán szerint be kellene tiltani a televíziós kampányolást, mondván, az kizárólag a választók becsapását szolgálja. Egyetért?

- Gyurcsány Ferenc 2006-os hazugságaihoz felhasználta a televíziós hirdetéseket, ezért megértem Orbán Viktort. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége elveti majd a javaslatot. Gyurcsány Ferenc azt mondta az ötletre, hogy a Fidesz azért próbálkozik, mert eladósodott. Sajátos vitakultúra.

- Egyesek szerint az MSZP 2010-ben ugyanarra készül, mint négy évvel korábban: új miniszterelnök-jelölttel vág neki a kampánynak. Ön számol ezzel a forgatókönyvvel?

- Nem tartom kizártnak. A brit Gordon Brown, amin előre megjósoltan átvette a miniszterelnökséget Tony Blairtől, bejelentette: a lehető legrövidebb időn, vagyis: egy éven belül előrehozott választásokat szándékozik kiírni, hogy a választópolgárokkal is megerősíttesse miniszterelnök-váltást. Ajánlom a módszert a szocialisták figyelmébe.

Nagy József- 168 óra

 

Forrás: fidesz.hu

- Elhatárolódnak?

- Nincs mit hozzátennem ezekhez a dolgokhoz. Időnként előjönnek. Az, hogy valakiknek az eredetét, a vallását rögtön elkezdik idekeverni, ez disszonáns. Legfeljebb a saját személyes véleményemet tudom elmondani a jelenségről. Én erről túl sokat nem akarok beszélni, mert az SZDSZ összefüggés-teremtési és elhatárolódási mániái számomra követhetetlenek. A szabad demokraták mindjárt összefüggéseket keresnek és kreálnak, mindenkit megpróbálnak összehozni valamilyen negatív jelenséggel, aki nekik nem tetszik. Összefüggést látnak ott, ahol nincsen, ezek erőszakolt és követhetetlen dolgok.

- Abban biztos voltam, hogy az ön neve előkerül ebben az összefüggésben. Még III. kerületi polgármesterként volt az első hasonló afférja az SZDSZ-szel.

- Igen, a diáksziget kapcsán, éppen ezért mondom, én erről nem akarok túl sokat beszélni, mindenki úgy él, ahogy akar, bántani senkit nem szabad a saját beállítottsága miatt, de senkire, így a társadalomra sem illik semmiféle beállítottságot oktrojálni. Azt gondolom, hogy a gyerekeknek is az a jó, hogyha anyukával és apukával nőnek fel.

- Lesz ötpárti állásfoglalás?

- Fogalmam sincs, és nem akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni.

- Tamás Gáspár Miklós egy tévéműsorban azt mondta, hogy a szélsőségesek elfoglalták az utcát, és ez ellen a demokráciát szerető embereknek kell fellépniük.

- Nem tudom, Tamás Gáspár Miklós kiket gondol demokratának. Vannak politikai csoportok, amelyek elég önkényesen kijelölik a demokratákat és az antidemokratákat. Számomra az a kérdés, hogy Rogán Antalt és engem most milyen motiváció alapján pécézett ki az SZDSZ, hiszen az egész jelenséghez a világon semmi közünk nem volt, egyikünk sem volt itthon. Hogy valamilyen politikai csoporthoz miért akar minket az SZDSZ-esek egy része erőszakosan hozzátolni, arról van némi elképzelésem: Rogán Antal és én is esetleg jó néven vennénk, ha ezt a várost nem Demszky Gábor főpolgármester vezetné.

- Nézzük a következő témát. Az SZDSZ szerint Horn Gyula és a szovjet kommunista pártfőtitkár által tett kijelentések a liberális polgári demokrácia alapértékeit kérdőjelezik meg. 1956-ról volt szó, erről Gorbacsov egykori pártfőtitkár azt találta mondani, hogy majdhogynem kötelező volt a Szovjetuniónak bevonulnia, és hogy voltak Magyarországon tisztán látó férfiak, akik az országot kirángatták a mocsárból.

- Kétségtelen, hogy Horn Gyulának van egy ösztönös politikai tehetsége, ezt nem lehet tőle elvitatni. De. Horn Gyula 1956-os és '56 utáni szerepét egyértelműen, magyar állampolgárként, szubjektíve negatívnak és nemkívánatosnak ítélem. Ebből következőn ebben a megítélésben történetesen egyetértek az SZDSZ-szel. Hozzáteszem, nem tudom, ki az, vagy kik azok - és én alapvetően ezért is léptem ki 1994-ben az SZDSZ-ből -, akik Horn Gyula akkori miniszterelnökkel koalícióra léptek, de úgy emlékszem, hogy ez az SZDSZ volt. Tehát ha az SZDSZ-nek jó koalíciós partner volt 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban az az MSZP, amelynek az egyik kulcsfigurája Horn Gyula, akkor az SZDSZ tartsa meg magának a véleményét. Vagy ha ez a véleménye, akkor ne lépjen koalícióra.

- Illenék egy kicsit szorosabban együttműködni mondjuk Budapest alapkérdéseiben, de hát ilyen kérdést föl sem teszek, mert naivitás lenne.

- A Fővárosi Önkormányzat vezetése a tavalyi választás napjától antidemokratikusan működik, de én ezt nem fogom viszonozni. A várospolitika más, mint a parlament. A parlamentben is másnak kellene lennie a hangnemnek, de Budapestnek ma rendre, fegyelemre, átmenetileg bizonyos fokú centralizációra - ez persze nem a kerületek megszüntetését jelenti - és némi együttműködésre van szüksége. Tehát akárhogy viselkednek, én nem fogom a baloldalt kizárni. Ezt az anarchiát, ezt a túlpolitizált, indulati városvezetést meg kell szüntetni, mert állandóan világvárosról hallunk, közben pedig a kelet-közép-európai központ státusától is egyre messzebb kerülünk. Miközben az óbudai díszpolgárságomat a helyi SZDSZ-frakció megszavazta például, tehát ott, Óbudán úgy éltünk, hogy volt együttműködés, volt humor, volt emberi élet.

- Demszky Gábor a saját pártjában sem áll már olyan nagyon jól. Ön szerint melyik város főpolgármestere nem bukott volna bele abba, hogy megindul egy grandiózus metróépítési őrület, majd kiderül, hogy ennek a finanszírozási feltételei tulajdonképpen nem úgy vannak, ahogyan ő mondta?

- Pénzügyi fedezet nélkül írtak alá százmilliárdos szerződéseket. De van egy kormányzati koalíciós kényszer, és ez rendkívül nagy kohéziós erő. Demszky Gábornak ez az egyik borzasztó nagy szerencséje. Ez folyosói beszélgetéseken ki is derül, a koalíció jó érzésű képviselői a parlamentben is, a fővárosban is alkotnak tárgyilagos véleményeket. Ez az egyik oka annak, hogy grandiózus bejelentések után borzalmasan bonyolítják le a legegyszerűbb fővárosi nagyberuházásokat is. Elég, ha a 4-es metróra, a 2-es metróra, az útfelújításokra gondolunk.

- Még egy idézet: "Kulturális városnegyed épül a ferencvárosi Duna-parton a közraktárak megújításával 2010 nyarára. Bojár Iván András városarculati tanácsnok az MTI-nek adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a város a 100-300 millió forintos támogatás fejében egy húszmilliárd forint értékű ingatlant nyer. A sajtótájékoztatón bejelentették: a projekt kulturális arculatának megtervezését Geszti Péter és csapata végezheti el." Tudtak önök erről, egyáltalán, komolyan kell-e venni?

- Bojár Iván Andrást tehetséges embernek tartom, de nem tudom, mennyire lesz képes befolyásolni ennek a programnak a sorsát. Nem tudom, hogy a közbeszerzési folyamat mennyire szabályosan történik meg, és mikor. Nem tudom, hogy lesz-e pénzügyi fedezete a programnak, de azt megállapíthatjuk, hogy a fővárosi vezetés politikájában a gyakorlatnak és az elméletnek nem sok köze van egymáshoz. Sokkal operatívabb, egyszerűbb, végrehajthatóbb és megalapozottabb várostervre és a működési stabilitás folyamatosságára van szükség, ahol nem ilyen csapongó ötletekkel lepik meg időnként a városlakókat, hanem valamiféle szervezettségnek nemcsak a látszatát, hanem a valóságtartalmát is sikerül megteremteni. Erre a jelenlegi főpolgármester láthatólag képtelen.